Büntetést fizethet a Telekom – HCMA

Az idei évben más másodszor történt meg az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bírságot szabott ki a Magyar Telekom Zrt.-re. A büntetés kiszabása azért történt meg, mert a cég a 4G hálózatát a legnagyobbként hirdeti az országunkban, ami nem ellenőrizhető állítás – tette közzé a Portfolio az oldaln. A büntetés 35 millió forint lett.

A Telekom fizethet

A cég reklámszlogenje a következő:

“A Telekom 4G mobilinternetet választják a legtöbben. Bízd rá magad!”

– ezt az összehasonlítást viszont nem tudják adatokkal alátámasztani. Akkor félig meddig ez kamuzás?

Büntetést fizethet a Telekom
Büntetést fizethet a Telekom | Fotó: Mohai Balázs / MTI

Bár a Telekom az NMHH gyorsjelentéseire hivatkozik, a GVH szerint azok nem tartalmaznak adatokat a 4G-hálózat használóiról, valamint ilyen gyorsjelentés amúgy is csak 2014 januárjában készült el utoljára. A reklám kijelentése így nem alkalmas arra, hogy a vizsgált, 2015 júliusa és augusztusa közötti reklámkampányban használják, mert 2015-ben jelentős hálózatfejlesztések történtek a telekommunikáció piacán.

Az GVH véleménye szerint a fogyasztóknak tudniuk kell ellenőrizni egy reklám állításait a termék megvásárlása, igénylése előtt. Az ellenőrizhetőség követelménye már akkor se teljesül, egy összehasonlító reklám hitelessége csak egy bírósági perben vagy egy hatósági eljárásban dönthető el – írta az index.

A Telekomra már januárban is bírságot szabtak ki a GVH a 4G-hálózat hirdetése miatt. Az akkori büntetés jóval nagyobb volt a mostaninál, 600 millió forint, ami minden idők legnagyobb ilyen bírságának számítot.

Új idegsejttípus felfedezése történt meg a Magyar kutatóktól – HCMA

Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a világunkban a Semmelweis Egyetem (SOTE) kutatóinak felfedezése. Olyan új idegsejtcsoportot fedeztek fel az agyvelőben, ami arra szolgál, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket – írta le az MTI.

Az új típusú sejtek alagutakat képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását, ezeket daganatsejtek egyik fegyvereként ismertek korábban – írta az Magyar Tudományos Akadémia honlapja.

Az emberi agy regenerációs képessége a test más szöveteihez képest kisebb. Viszont kevés helyen és korlátozott számban, de születnek benne új idegsejtek. Ezek a sejtek a megszületésük után a rendeltetési helyükre vándorolnak el. Az ELTE kutatói ezt a folyamatot vizsgálták meg. Ehhez a patkány szaglórendszerében leltek kísérleti modellre. A megfigyelés alapján azt vették észre, hogy az agykamrák falában viszonylag nagy mennyiségben születnek új idegsejtek, amelyek a megfigyelések szerint csőszerű alagutakban jutnak el rendeltetési helyükre.

Idegsejttípus vizsgálata

Idegsejttípus vándorlása
A vándorlást segítő sejtek aktivitásának változása | Forrás: Semmelweis Egyetem/Alpár Alán

A szakemberek azt is felfedezték, hogy az új sejtek vándorlását egy külön erre a célra specializálódott idegsejttípus segíti. Ilyen sejtek veszik körbe hagymahéjszerűen a vándorlási útvonalat. Az újonnan felfedezett sejtekről az is kiderült a felmérésnél, hogy külső ingerekre igen erősen reagálnak, méghozzá a secretagonin nevű fehérje miatt. A fehérje igen érzékeny az idegrendszer kalciumion-koncentrációjának változásaira, így szabályozhatja a sejtben lejátszódó válaszfolyamatokat az idegrendszerben.

A vizsgálatok alatt azt is felfedezték, hogy ezekből a sejtekből több is van, mint azt korábban gondolták volna. Meglepetésre egy részük egyfajta készenléti állapotban várakozik, hogy szükség legyen a segítségére. Amikor az agyszövetben sérülés történik, és az újonnan születő idegsejteknek gyorsan a rendeltetési helyükre kell eljutniuk. Érdekesség még az is, hogy a secretagonin mennyisége megnő a vándorlást segítő sejtekben, vagyis érzékenyebbek lesznek a környezetükre. A kutatás alatt megfigyelték, hogy a secretagonin ilyenkor nemcsak az alagút falában, de a belsejében is felbukkannak, mintegy útjelző rendszert alkotva a vándorló új idegsejtek részére.

A kimutatás a következő lett, miszerint az azonosított speciális idegsejttípus különösen nagy számban van jelen emberi magzatokban, és az is kiderült, hogy az emberi szaglórendszerben még időskorban is megtalálhatók. Elindult a vizsgálat abba az irányba, megtalálható-e, beindítható-e ez a vándorlást segítő mechanizmus az agyvelő más területein is. Ha egy erre alkalmas mesterséges mikrokörnyezetet tudnának létrehozni, az a kutatók szerint új távlatokat nyithatna a sérült agyszövet helyreállításában.

A Facebook sokkal többet tud rólunk, mint gondolnánk – HCMA

A vállunkat rántjuk arra, hogy az ingyenes Facebook internetes portálnál az adatainkkal fizetünk szinte mindenért, mert már sokszor hallottuk ezt. Most akkor miről is van szó, erről írtunk egy kicsit.

Ez most mit jelent a Facebook oldalán?

Ezt a kérdést bizonyára igen sokszor tettük már fel az ilyen típusú cikkek olvasása alatt. Viszont azt, hogy a Facebook sokkal többet tud rólunk, mint amit a kedveléseink, megosztásaink és a megadott személyes adataink alapján sejtenénk. Jobb, ha tudják, hogy maga ez a közösségi portál többféle módszerrel gyűjti az információkat. Ezeket az infókat rólunk akár más cégektől is megszerzi, ami hiányzik a gyűjteményéből. Amit pedig már megszerzett, annak a törlését nagyon nehéz elérni.

Erről a Githubra írt nagyszerű elemzést Vicki Boykis, ő saját maga már több mint egy évtizede dolgozik adatbázisokkal. Egyik legizgalmasabb megjegyzése az volt, hogy

„a Facebook már a bejegyzések közzététele előtt elkezdheti az adatgyűjtést”

Igaz, ami igaz, hogy volt már példa arra, hogy begyűjtöttek minden billentyűleütést, még mielőtt rányomtunk volna a KÜLDÉS gombra. Ezzel az öncenzúrát akarták kutatni, például azokat az eseteket, amikor a dühtől vörösen lángoló fejjel begépeljük, hogy a ROHADJON MEG A FŐNÖK, aztán két másodperccel később kitöröljük az egészet, és beírjuk helyette, hogy

„Hú, de innék már egy kávét, őrület, mi van ma az irodában! :D”

A begyűjtött adataikkal folyamatosan végeznek kutatómunkákat. Maga a Facebook adattudós részlegén többtucatnyian dolgoznak, viszont sokkal többen, mint más, hasonló vállalkozásoknál.

Hogy adott pillanatban éppen milyen kutatásban vagyunk kísérleti egerecskék, arról elég keveset tudunk. Sőt valószínűleg nem is fogunk róla tudni, így aztán bármikor előfordulhat, hogy éppen minden kattintásunkat rögzítik. A Facebook kutatói néhány témájukról publikáltak tanulmányokat, ami alapján sejthető, hogy mi iránt érdeklődnek. Így, lehet marketing, valamint az érdeklődési körök megfigyelése, hogy a hírek és a reklámok után hogyan reagálnak az alkalmazottak. Például tavaly nagyjából 800 000 amerikai polgár vallotta be a heteroszexuálistól eltérő nemi irányultságát, és kutatták az USA migránsait is a szülőhelyükön és az új hazájukban kiépült kapcsolati hálójuk szerint.

Most már teljesen nyilvánvaló, hogy az általunk megadott adatokat tudja rólunk a Facebook, de a portálon ezekről is sokkal kevesebb jelenik meg. Ezeknek az adatoknak a nyilvános részét könnyen felfedhetjük, hogyha a „Beállítások” menüpont alatt az Általános fülön rányomunk a lista alján arra, hogy letöltenénk az adataink másolatát.

Egy kis érdekesség

Ez egy kicsit körülményes eljárás, mert többször meg kell adni a jelszavunkat, érthető okokból, hiszen amit letöltünk, abban majdnem minden személyes adatunk benne lesz, a csevegésektől egészen a lájkjainkig. De csak majdnem minden.

Facebook általános fiókbeállítások

Vannak érdekességek, miszerint Facebookon önszántunkból megadjuk a politikai nézetünket, vagy a munkahelyünket, esetleg a kedvenc filmjeinket és könyveinket. Igen ezekre oda kell figyelnünk, sőt  hozzászólunk és reagálunk a bejegyzésekre, személyes üzeneteket írunk, akkor ezek biztosan ott lesznek a Facebookról letöltött csomagban.

Ott van például a Hirdetések, itt azt látjuk, hogy az adataink alapján mire következtet a Facebook, milyen reklámok kelthetik fel az érdeklődésünket. Itt nálam egy rakás designhez köthető adatok, hirdetők vannak jelen, de olyan bejegyzések is, amelyekről nem tudnám megmondani, miképpen került oda.

A képen látható lista utolsó bejegyzése leplezte le a Facebook oldalát. A rendszer nem csak a saját adataival dolgozik, cselekszik. Szinte naponta találkozók érdekes hirdetőkkel, leginkább konkurenciával, de ezen kívül még csapat munkával kapcsolatos hirdetőkkel is gyakorta szokta összefutni.

Honnan tudja a Facebook, amiről nem tudhatna?

A ProPublica jelentése szerint megközelítőleg 29 ezer demográfiai indikátort követ nyomon a Facebook rendszere, hogy összeállítsa a hirdetési profilunkat. Körülbelül hatszáz adatpontot független adatbróker vállalatoktól szerez be (Acxiom, Experian), és a szerzett adatokat összefésüli a sajátjaival, így ismernek meg minket pontosabban.

Vannak adatok, amiket megpróbál kikövetkeztetni, bonyolult algoritmusokkal megsaccolja a keresetünket, a lakásunk körülbelüli méretét, vagy akár az élethelyzetünket, ami alatt nemcsak a korunkat értjük, hanem az olyan jelentős eseményeket is, mint egy szakítás, nyaralás, élethelyzet, egy gyermek születése vagy egy ismerős, rokon elhunyta.

A hátraarc sem segít

Igazán aggasztó események a képeinkkel történnek. Rendszeresen megjelennek hírek azzal kapcsolatosan, hogy a képfeldolgozó algoritmusok milyen elképesztő módon válnak egyre pontosabbá. Minden egyes feltöltött arcképünkkel ezt a munkát segítjük. Főleg, ha be is jelöljük magunkat, vagy mások bejelölnek minket a fotókon.

Azt viszont már nem árulja el nekünk a Facebook, hogy mennyi fotón ismert fel minket, anélkül hogy bárki odatűzte volna a nevünket.

A gondot az okozhatja, ha

részt veszünk egy koncerten, esetleg egy tüntetésen.

Jó esetben csak a Facebook tudja ezt, rossz esetben az állami hatóságok is.

A véleményünk ezzel kapcsolatosan a következő:

Fotózkodjál a legújabb kocsiddal, kedves minimál béres bevallással rendelkező alkalmazott

Ha nem vagyunk a Facebookon

Ez igen komoly, mert ha böngészőnkben belépve maradunk a Facebook oldalán, csak más oldalakra navigálunk, akkor is nyomon követik a böngészési szokásainkat.

Azzal is megvádolták a 2011-es évben a Facebookot, hogy a portálról való kilépés után is nyomon követi a felhasználókat, és lementik a böngészési előzményeinket. Ezeket tagadja a közösségi portál, vajon miért?

Egy pár tipp, hogy miképpen védekezzünk:

  1. Nem szabad személyes információkat közzé tennünk.
  2. Politikai rendezvényeket érdemes inkább más platformokon megszervezni.
  3. Érdemes mindig kilépni a Facebookról, amikor nem használjuk, és amikor bezárjuk a böngészőt.

A PAG-NET Informatikai Bt., mindenkinek kellemes facebookozást kíván!

Interfüggőség? Mások a függőség jelei, most erről írunk – HCMA

Igen meglepő, de a zágrábi pszichiátrián internetfüggőség klinikáját hozták, ez az első ilyen intézmény Horvátországban. A kórház pszichiátere elmondta, hogy a sok internetezéssel töltött idő is jele lehet a függőségnek, de nem ez a legfontosabb.

Internetfüggőség történhet

Az alkohol-, a szerencsejáték, valamint drogfüggők mellett most a technológiai függőséget is gyógyítani tudják a fővárosi kórházban. Irena Rojnic Palavra pszichiáter mondta el, hogy olyan fiatalok kezeléséről van szó, akik szinte képtelennek mutatkoznak a normális életre. Ez azt jelenti, hogy az internet, a számítógépes játékok és a mobiltelefon megvonását indítják el a gyógyítás alatt.

internetfüggőség gyerekeknél
Internetfüggősség gyerekeknél | Fotó: Frederick Florin

A pszichiáter szerint ugyanakkor nem könnyű felismerni az internetfüggőséget.

“Amennyiben valaki négy-öt órát tölt naponta a világhálón, és közben nem végzi el az iskolával vagy munkával kapcsolatos feladatait, az már jel “

Hozzátette, hogy az interneten eltöltött idő mellett sokkal fontosabb az, hogy milyen tünetek jelentkeznek a függőnél.

” Amennyiben egyre több és több időt töltünk a számítógép előtt vagy okostelefon társaságában és elveszítjük az időérzékünket, továbbá problémáink “

A N1 horvát televízió beszámolója elmondta, hogy nincs pontos adat arról, hány internetfüggő van az országban. Szakértők szerint a lakosság közel 11 százaléka szenved.

Ezzel kapcsolatosan mi is figyeljünk oda az otthonunkra, ahol kicsi gyermek található. A gyermekünkre a szobájába, néha lessünk rá, beszélgessünk vele többször, higgyék el ez segít.

A Western Digital vállalati SSD termékre ugrott rá – HCMA

A Western Digital lassan, de igenszépen veti be a SanDisk akvizíciójával megszerzett fejlesztéseket. A múlt évben bejelentett konzumer SSD után megérkeztek a kiszolgálókba szánt modellek.

Vállalati SSD ugrás fog történni

A SanDisk tavalyi felvásárlásával kompetenciát szerzett vállalat kettő sorozatot jelentett be. A bő két éve akvirált flashmemóriás vállalati tárolókkal foglalkozó Skyera egy márkanevét hasznosították újra. A megszületett kettő termék, amiknek a neve Skyhawk és a Skyhawk Ultra. Ezek a szériák tulajdonságainak nagy része egyezik, a meghajtók formátuma mellett a fogyasztási értékek, valamint nem utolsó sorban a csatoló típusa is ugyanaz, az összes SSD PCI Express felületű, illetve NVMe 1.2 támogatással rendelkezik.

A 2,5 hüvelykes meghajtókat U.2 csatolóval szerelték fel, amin keresztül négy darab Gen3-as PCI Express sávra ülhetnek rá. A processzor és az SSD vezérlője között 3940 MB/s-os elméleti maximum sávszélességet biztosítva.  A kontroller pontos kilétét egyelőre homály fedi. A NAND chipek szerepét pedig 15 nanométeres MLC egységekre bízták.

Western-Digital SSD SanDisk

Nagyobb tárkapacitást kaptak a termékek. A kisebbik modell 1,92, a nagyobbik pedig 3,84 terabájtos tárhelyet biztosít a részünkre, ezért a két modellt csak olvasásintenzív folyamatokhoz ajánlja a Western Digital. A terhelhetőséggel párhuzamosan a tempó is csökken felénk, szekvenciális olvasásban 1500, írásban 1170 MB/s-os.

A Western Digital az SSD, véletlenszerű műveletekre pedig 250000/47000 IOPS-ot (olvasás/írás) adott meg a gyártó a kérdésekre. Plusz, mind a négy meghajtóra 5 év garanciát is vállal.

Donald Trump belefutott a falba, módosítások történnek – HCMA

Donald Trump az Egyesült Állomokban az elnöksége óta leginkább a beutazási tilalma és az az ellen indult tiltakozások körül forgott le. Igen sűrű napok történtek. Bemutatta a legfelsőbb bíróság jelöltjét, meghozta első szankcióit Iránnal szemben, és az is kiderült, hogy a Twitter mellett a telefondiplomáciában sem fogja magát vissza.

Donald Trump

Trump már elnöksége első hetében bebizonyította, hogy komolyan gondolja, amit a kampányban tettközzé, és egy-két huszárvágással képes és hajlandó felborítani sok évtizedes alapvetéseket. A CNN/ORC pénteki felméréséből derült ki, hogy nem lepte meg túlzottan az amerikaiakat Trump döntése. A felmérés alapján a megkérdezettek négyötödének szemében pont azt hozta, amit elvártak tőle. Többen vannak, akik ezt pozitívan ítélik meg.

Felfüggesztették Donald Trump rendeletét

A hét végére a miniszterelnök úr belefutott az első igen komolyabb akadályába. Egy seattle-i szövetségi bíró azonnali hatállyal és országos szinten felfüggesztette az egy héttel korábban meghozott beutazási rendeletét. A felmérések szerint viszont az amerikaiakat megosztotta a kérdés. A rendelkezés hét, muzulmán többségű országból (Irak, Irán, Szíria, Szudán, Líbia, Szomália és Jemen) érkezők beutazását tiltotta meg előzetes jelzés nélkül. Az indoklás az volt ezzel kapcsolatosan, hogy szerint addig, amíg kidolgozzák a szigorúbb ellenőrzés részleteit, addig éljen a tiltás.

Több amerikai állam is keresetet nyújtott be, mivel a tilalom súlyos károkat okoz, és alkotmányellenes, a seattle-i bíró pedig egyelőre a felfüggesztés mellett döntött. Így újra lehetségessé vált az érintett hét ország állampolgárainak beutazása az Egyesült Államok területeire. A belbiztonsági minisztérium ezzel kapcsolatosan bejelentette, hogy felfüggesztik a tilalmi rendelet alkalmazását az orszában. A külügyminisztérium pedig újraindította a menekültek, köztük szíriaiak befogadását. A miniszterelnök rendeletének kihirdetése óta közel 60 ezer muszlim állampolgár vízumát vonták vissza, és semmisítették meg fizikailag is. Most azon dolgoznak, hogy mielőbb kiadják az újakat.

Donald Trump elleni tüntetők

Mindennek ellenére, újabb törvények születettek Donald Trump kezéből. Ilyen történy lett a Dakota olyajvezeték munkálatai is. Az egyik indián rezervátum közelében haladó vezeték kiépítése ellen indultak a sziú indiánok. Az indíán lépések után környezetvédők, indián jogvédők és meglepetésre, még több ezer veterán katona is részt vett az olajlobbi elleni harcba. Decemberben Obama leállíttatta az építkezést, Trump viszont most olyra indította a munkálatokat.